A Debreceni Új Fotóműhelyről                 

 

 

A Debreceni Új Fotóműhelyt 1998 elején alakítottuk, a Debreceni Fotóklub korábbi tagjai. Azóta a létszáma bővült, jelenleg több mint tíz kiállító fotósa van. Művészeti vezetője: Seres Géza fotóművész, azaz én vagyok. Az Újkerti Közösségi Házban tartjuk az összejöveteleinket kéthetente hétfőn esténként. A Közösségi Ház, mint befogadó intézményi háttér számos előnnyel jár, nélkülük nem tudtuk volna megrendezni a közelmúltban pl. A fényképek a Kárpátok Eurorégióból kiállítást sem. Szervezetileg önállóak vagyunk és leginkább egy baráti társaságra emlékeztet a tömörülésünk. Tagdíjat sem szedünk. Tagjai vagyunk a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének, amely Magyarországon a fotóklubokat képviseli és szervezi.  

A fotóműhellyel, mint névválasztással is hangsúlyozni szerettük volna, bizonyos aktivitást várunk el a tagjainktól, mert milyen műhely az, ahol csak üldögélnek az emberek, ahol hónapok óta nem született új munka? A klub szóhoz sokkal inkább társul a megjelenés, a részvétel az összejöveteleken, hallgatása az okos embernek, a programok biztosítása pedig a vezető dolga. Egy klubban inkább a fényképezés a fontos, a többé-kevésbé spontán érdeklődés a témák iránt, legyen az a nyaralás ideje, vagy egy közös fényképezés, például fotós találkozó alkalmával. Mi szeretnénk, ha a művészet lenne a fontos: a fotóművészet. Szeretnénk, ha a fényképező szerepe a kép létrejöttében több lenne két választásnál: mármint, hogy a tőle függetlenül létrejött és működő világból milyen téglalap alakú területet választ ki a lefényképezésre és a pillanat választása, hogy az exponáló gombot mikor nyomja meg. Mert valljuk be, amikor azt mondja valaki, hogy ezt a képet én csináltam, a mögött nagyon gyakran csak ez a két tényező az övé. Az összes többit egyre gyakrabban már a fényképezőgépek automatái csinálják, a maradékot pedig a színes laborok laboránsai. Azt szeretnénk, hogy ez legyen kevés! Ennyivel ne lehessen ?megúszni? egy műalkotás rangra igényt tartó tárgy létrehozását! A társművészetek képviselői is gyakran nem fogadják el a fotós (fotóművész?) teljesítményét a sajátjukkal egyenrangú emberi, művészi teljesítménynek, mert egy sokszorosított grafikai lapot lenyomni, egy festményt, szobrot, stb.-t megalkotni jóval ?munkásabb? dolog, ha csak a manuális vonatkozásait tekintjük is.

Azt szeretnénk, hogy a választásokban legyen több szellemi intenzitás! Az átgondolt, legalább személyes fontosságú koncepció. Szeretnénk, ha a fényképező szerepe a két választásnál mindnél több lenne a kép születésének folyamatában: rendezze át a világot! Hozzon létre korábban nem létező valóságot mielőtt a fényképezőgépért nyúl!  Dolgozza ki saját maga a felvételeit! Teremtse meg hozzá a feltételeit! Tanuljon meg rég elfeledet technológiákat! Legyen szakértője a fényképek létrehozásának, mint voltak a régi mesterek! Mint művészek ?fürkésszék, vagy magyarázzák a világegyetemet, hogy megértsék az események jelentőségét, hogy érintkezésbe lépjenek a szentséggel vagy szentségtörést kövessenek el, hogy hirdessék és hogy tagadják az erkölcs és az igazság alapelveit, hogy szembetalálkozzanak az ismeretlennel?, hogy szavakat, hangokat, formákat és színeket uralmuk alá hajtva és lereagálva felkavarják érzéseinket?1. Ezeket mindet szeretnénk, ha tagjaink meg tudnák valósítani! És szeretnénk, ha a szemüket nem a pályázatok kiírásaira függesztve dolgoznának, hátha ki tudják találni a zsűrik elvárásait, hanem a saját maguk számára  legyen fontos, amit csinálnak. Persze mindez valamiféle minőséget képviselve értendő!

Mintha az érzékszerveinkkel felfogható, kontrollálható világ mellett létezne egy másik világ is a tér és idő minden pontján, azzal párhuzamosan. Mintha léteznének különleges minőségű tárgyak, például a műalkotások, melyek a két világ határán állnak, mint az ablakok a bent és kint határán. Mintha?! Ezeken az ?időbeli véges? ablakként működni tudó tárgyakon a másik világból az ?időtlen végtelenség? jön át. Ilyen tárgyak létrehozása nem elhatározás kérdése. Létrejöttének valószínűségét lehet növelni, de az egész leginkább a varázslatra emlékeztet.

 

 

 

 

 
Oldalmenü
Naptár
Diavetítő